Elgondolkodtam. Szoktam. Néha.
Ok, ne túlozzunk, kórházi kaland volt, maga a történet banális, de a duma!
Két srác beszélget ott, egyik:
- Jó nő volt, megsikítottam.
Másik: - Télleg az vót, a helyedben én is megszekrényezem, de beástam magam.
Értettem. Az "egyik" elkapta egy menetre a "jó nőt" amit a "másik" is megtett volna a helyében fordított esetben, de ő inkább berúgott.
Na, itt jött az elgondolkodás.
Csodás nyelvünkben (magyar, hehe...) vaj'h melyik az az ige, amelyik nem képes kifejezni
a bebasztam, megbasztam kettős cselekményt? Természetesen a be-, illetve a meg-, határozót eléillesztve. Próbáltam -magamban- felsorolni egy párat, de nyilván mindegyikre illett. Még, a fentiekben említett "megszekrényezem" szó is kelthet némi kéjes képzeletet, a be- előtaggal pedig tudván tudjuk, mit takar. Rájöttem végül, itt a határozók a lényegek, a cselekmény lehet éppen az "ásás" is.
Várnám a célzatos és poénos igéket a -megkeféltem, behasítottam- elcsépelt mondanivaló helyett.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.